Hatodik nap

Mindkét csapat az éjszakát kényelmesen töltötte, pakolás után Bilbao fele vettük az irányt.

Fecóék Lengyel kamionossal folytatták útjukat ahol Johannis gyorsan megkapta az alvó helyét,majd ők is kétszer kocsit váltottak amíg elértek San Sebastian közelében levő benzinkúthoz. Sanyiék pedig változatos emberekkel találkoztak, hat kocsival jutottak el San Sebastian közelében levő benzinkúthoz. Elsőként Ágostonék értek oda majd ugyanabba a benzinkútban szálltak le Norbiék is. Ez volt a harmadik véletlenszerű találkozás.

Pár órás kérdezés után Norbi talált egy fuvart egyenesen Dél Portugáliába, Lagosba. A sofőr akit Luisnak hívnak hajóskapitány Afrikában. Az úton megállt kajálni és nekünk is fizetett 2-2 sört majd egy benzinkútban édességet vásárolt nekünk. Lagosba reggel 6-kor érkeztünk és elindultunk hostelt keresni. Segítségünkre sietett pár ausztrál lány és egy helyi srác, Nelson, akinek segítségével sikerült egy olcsó és kényelmes szállást találni. 

Ötödik nap

Reggel mindkét csapat Marseille irányába stoppolt. Mindkét csapatot Marseille központjába vittek ahol több órás gyaloglás után újra egymásra egyeztetés nélkül.

Marseilleből busszal mentünk Martiguesbe mivel nem találtunk stoppolási helyszínt és nem tudtunk volna biztonságos helyet találni éjszakára. Martiguesből újra stoppoltunk, az első két kocsival együtt utaztunk majd a harmadik  alkalomnál újra szétváltunk. Montpellier volt a cél amit túlszárnyaltunk mivel mindkét csapat Toulouse közelében aludt. Ágostonék újra az autópálya mellet aludtak, ahol egy információs központban levő kedves hölgy kávéval kínálta őket. Hála jeléül Sanyiék egy levelet hagytak az ablakban. 

Norbiékat egy kedves férfi vette fel aki édességgel kínálta és végig jókedvvel telt az utazás. A benzinkútban ahova elvitte őket végre letusolhattak és fogat moshattak.

Negyedik nap

Reggel a forró napsütésre és a kíváncsi turisták zajára ébredtünk ahol gyors reggelizés után összepakoltunk és folytattuk utunkat.

Átvonatoztunk Nice-be és elindultunk felfedezni a várost. Sétálás közben Johnny Cash hangjára hasonlító tehetségű utcai zenészt csodálhattunk.

Pár zeneszám meghallgatása után a tenger fele vettük az irányt ahol már Fecó is csatlakozott a fürdéshez.

Pár órás fürdözés után elindultunk stoppolni Marseille fele ahol ujra két csapatra oszlottunk. Ágoston Sanyival Norbi pedig Fecóval utazott tovább. Elsőként Sanyiék mentek el majd Fecóék is találtak fuvart. Eddig itt volt a legnehezebb stoppolni mivel több óra várakozás után sikerült kijutnunk az autópályára. Norbiék az éjszakát végül Cassisban töltötték Marseille közelében levő kis városban Sanyiék pedig az autópálya szélén aludtak Marseilletől 5 km-re.

Cassisba  a fent látható kedves pár vitte el Norbiékat.

Harmadik nap

Harmadik nap reggel korán keltünk és tovább  utaztunk  Cosminnal, Piacenzaig. Itt elváltak utjaink, mi elindultunk megkeresni a vonatállomást.

Piacenzaból Milánóba utaztunk, ahol kb 2 óra várakozás után felültünk a Savonaba tartó vonatra. Ezen az útvonalon sem vettünk jegyet mivel a tavalyi tapasztalatok szerint az Olasz ellenőrök túl kényelmesek, hogy jegyeket ellenőrizzek.

Savonában eldöntöttük, hogy itt éjszakázunk mivel nem tudtunk ellenállni a Földközi tenger csábító hullámaink. 

Gyors kajálás után Norbi és Sanyi fürödtek  a tengerben majd előkészítettük alvóhelyünket amit sajnos csak egy órát tudtunk élvezni, mivel a rendőrök tovább küldtek.

Éjjel 1-kor újra vonatra szálltunk, és megtaláltuk aznapi végső szálláshelyünket, egy köves de csendes tengerparton.

Második nap

Először is elnézést szeretnénk kérni mindenkitől, hogy nem tudtuk a blogot írni mert nem volt internet lehetőség. Szóval akkor kezdjük is a mesélést.

Második nap korán keltünk annak érdekében, hogy minél nagyobb távot tegyünk meg. Miután leszálltunk a 4-es metró végállomásában elbúcsúztunk Tibitől.

Hamar megérkeztünk stoppolási helyünkre ahol kb 2 óra alatt Sanyi és Ágoston már utaztak Székesfehérvár fele. Fél óra elteltével Norbi és Fecó is kapott fuvart Balatonkeresztúr irányába. Itt volt az első véletlen találkozás mivel Sanyi és Ágoston Székesfehérvárról Balatonkeresztúrra kapott fuvart. Itt kb egy óra kérdezgetés után felvett minket egy román kamionsofőr. 

Gyorsan és mókásan utaztunk és szerencsénk volt hallgatni egy kis román népzenét is. Amikor rendőrt látott Cosmin gyorsan kimondta a jelszót, azaz: " La coteti cocosilor". 

Szlovéniában gyors ebéd szünetet tartottunk az autópálya szélén amikor Cosmin töpörtyűs rántottát készített nekünk  majd utána kávéval is megkínált.  

Itt megtudhattuk, hogy Sanyinak 2013-as modell cipője van amit az ószer sport részlegén vásárolt.

Az utón Cosmin neveket adott nekünk azaz : Ágoston lett Augustin, Norbi Johannis és Fecó Fernando. 

Este már Olaszországban voltunk ahol vacsora után megajándékoztuk magunkat egy egy üveg borral és egy jó kiadós beszélgetéssel a mindentől megóvó szálláshelyünkön, ami egy szupermarket vészkijáratánál található.